Elfelejtheted az ezoterikus maszlagot: itt most arról van szó, hogyan válhatsz nyugodt, de sziklaszilárd vezetővé, aki anélkül építi a cégét, hogy félévente átesne egy kiégésen. Csong An Szunim zen buddhista tanítóval folytatott beszélgetésünkből kiderül: a jó (cég)vezetés nem szenvedés, hanem maga a szabadság. Lássuk, hogyan szabadtíthat fel a filozófia a céged rabságából!
Kávéval a kezedben, kialvatlanul bámulod a monitort, miközben az e-mailek és a megoldatlan problémák hegyekben állnak körülötted. A telefon folyamatosan csörög, a kollégák állandóan kérdeznek, és te csak rohansz, rohansz, rohansz, mint egy mókuskerékben. Ismerős a kép?
Amikor megalapítottad a cégedet, szabadságról álmodtál. Most viszont úgy tűnik, inkább fordítva sült el a dolog. Ha ez a te valóságod is, akkor most érdemes figyelned. Mert a ZEN cégvezetés nem csak egy újabb menedzsment-elmélet, hanem valami, ami az egész életedre hatással lehet.
Mi köze van egy szerzetesnek a cégvezetéshez?
Ez a kérdés valószínűleg benned is felmerül. Hogy jön egy zen buddhista tanító a kkv-s cégvezetéshez? Elsőre furcsának tűnhet a párosítás, de hadd mutassam meg, miért is volt a ZEN filozófia kiterjesztése számomra szemléletformáló élmény.
Ha nem vagy buddhista, akkor is azt tapasztalhatod, hogy az igazán teljes, boldog élethez folyamatos fókuszra lenne szükséged. Minden (élet)területtel egyszerre zsonglőrködsz, és ez őrületesen sok energiát igényel…
A Systemmindnál úgy gondoljuk, hogy a teljesség iránti igényed nem luxus, ugyanakkor elkerülhetetlenül le kell adnod bizonyos elvárásokból, ha nem akarod szem elől téveszteni az apróságok között az igazán fontos dolgokat.
Meggyőződésünk, hogy a ZEN filozófia és annak a cégműködésre történő kiterjesztése ehhez az egyik legjobb támpont.
Azért osztom meg veled a Csong An Szunimmal folytatott beszélgetésem legfontosabb pontjait, hogy segítsek neked közelebb kerülni ahhoz a vezetői minőséghez, amiben a könnyed elégedettség dominál a folyamatos erőlködés helyett.
Beszélgetőpartnerem Csong An Szunim mester, a zen buddhizmus egyik kiemelkedő alakja Nyugaton. Dél-Koreában, Kínában és az Egyesült Államokban is tanult, majd 2003-ban a budapesti Won Kwang Zen Központ apátjává vált, így vezetőként is nagy tapasztalatra tett már szert.
Munkássága nem csupán a spirituális tanításokról szól; bár mélyen érti az emberi pszichét, a működésünket, és azt, hogyan tudunk harmóniát teremteni a látszólag kaotikus világban
A jó vezető két legfontosabb tulajdonsága
Elsőre talán meglepőnek tűnhet, de Szunim a vezető legfontosabb tulajdonságai között az együttérzést és a bölcsességet említi. Ne legyünk naivak, ez nem azt jelenti, hogy pacsit osztogatva, negédes mosollyal mindenkire mindent ráhagyva kell vezetned.
Szunim is tisztázza: „Az együttérzés, már most mondom, hogy nem érzelmi pozíció vagy érzelmi trip, tehát semmiféle mesterségességről nincs szó. Egyszerűen átérzem azt, hogy akik velem együtt dolgoznak, milyen helyzetben és milyen kapcsolatban vannak velem, illetve egymással. Ez fog megmutatkozni a tevékenység minőségében.”
De hogy is kell ezt értened a gyakorlatban? Vegyünk egy tipikus esetet: a marketingesed hetek óta késik egy kampányindítással, te pedig már a falat kaparod. Ahelyett, hogy azonnal rárontanál a fúria erejével, gondolj bele: mi lehet a késés mögött?
Túlterheltek a kollégák? Nem értette a feladatot? Konfliktusa van a grafikussal? Az együttérzés itt azt jelenti, hogy valóban figyelsz, átlátod a kollégáid helyzetét, motivációit (vagy éppen annak hiányát), és képes vagy úgy kommunikálni, hogy az tényleg célba érjen.
Nem az a lényeg, hogy „megérted” őket, hanem az, hogy a döntéseid és a kommunikációd a valóságra reflektálva születnek meg.
És a bölcsesség? Szunim szerint ez az ok és okozat átlátása.
„Itt nem valami ideológia magamévá tételéről van szó, hanem az ok és okozat átlátása belül és kívül. Tehát: hogy működöm én, hogy működik a csapat, a team, és hogyan tudunk együttműködni. És ehhez nagyon jól kell látom, hogy kiben mi van, mit hozott magával, milyen karakter.”
Gondolj csak bele: hány vezető nyomja a gázt ezerrel anélkül, hogy valaha is megállna és megkérdezné: miért is csináljuk ezt? Mi ennek a célja? Mi lesz az okozata vagy következménye?
Ha a kollégáid motiválatlanok, az nem feltétlenül az ő hibájuk. Lehet, hogy a te kommunikációd, a céges kultúra, vagy a túlterheltség az ok. A bölcs vezető látja ezt. És igen, látja azt is, hogy kiben mi van – nem sablonokat erőltet, hanem az egyéni erősségekre épít.
Az elégedett vezető titka
Szunim kiemeli, hogy a munkafüggőség és a külső elismerés hajszolása sosem hoz valódi elégedettséget.
„Mindig kiderül, hogy aki munkamániás, teljesítmény orientált, csak azért dolgozik, hogy mások elismerjék, az a munkája gyümölcsével nem lesz elégedett. Mert azért dolgozott, hogy róla egy bizonyos kép kialakuljon, vagy legyen pénze, vagy mehessen ide-oda nyaralni… és így sohasem lesz elégedett. Amit megtermelek, azt nem csak magamért termelem: felajánlom másoknak, és utána újraindul a ciklus.”
Ismerős a szituáció? Évek óta építed a cégedet, feladtál érte mindent, de mégsem érzed magad elégedettnek. Mintha egy láthatatlan plafon lenne a fejed felett, vagy épp ellenkezőleg, mintha állandóan a tűzoltásról szólna minden. Miért?
Talán időközben elfelejtettél a valódi, belső értékekért dolgozni. Helyette pedig mindig valami külső elismerésért toltad a szekeret: még több pénzért, nagyobb autóért, stb.
Ha egy vezető önképre dolgozik ahelyett, hogy a vele kapcsolatba kerülő emberek jóllétére fókuszálna, az előbb-utóbb meglátszik a cégen. A felelősségvállalás azt jelenti, hogy nem a külső körülményekre fogjuk a hibát, hanem megnézzük, mi az, ami rajtunk múlik. Ez pedig a hatalom. Ha te döntesz arról, hogyan reagálsz, hogyan változtatsz, akkor már nem vagy áldozat.
Belefér a békés vezető képébe a verseny?
A Zen cégvezetői attitűd nem mond nemet a profitra és a versenyre sem. Ahogy Csong An Szunim mester a dzsungel példáján keresztül rávilágít: „A dzsungelben azért komoly verseny van a fényért, vízért, levegőért, ezt látjuk. De egyik növénynél sincs fejsze, hogy kivágja a másikat.”
Ehelyett dominancia eszközökkel és több ezer faj szimbiózisával biztosítják a fennmaradásukat, mert a rendszer részét képezik, és tudják, hogy az egész csak együtt tud működni.
A piaci palettán tehát épp úgy helyed van neked és a versenytársadnak is, a jó cégvezető pedig azon dolgozik, hogy megtalálja azt a helyet, ahol korrekt módon részesülhet az erőforrásokban, miközben másokat is emel.
Bízz a rendszerben és az egyéni felelősségben
A természetben megjelenő rendszerek lehetnek a kiegyensúlyozott cégvezetők legfontosabb tanítómesterei.
Szunim ezt egy élményével magyarázza, amikor egy Japán építkezésen 12-14 munkás egyenletes ütemben, mindenféle sietség vagy felesleges szócsata nélkül, de a legprecízebben tette a dolgát.
„Egy olyan autonóm együttműködés volt, mint a halraj effektus – nem tudod, hogy a 10.000 hal mitől fordul nano secondumra egyszerre jobbra, de megcsinálják.”
Az átgondolt struktúra és a felelősségtudat nem csak a természetben, hanem a cégen belüli működésben is képes kialakítani egy magától értetődő flow élményt annak szereplői számára.
Nem kell senkinek dirigálnia, mert mindenki pontosan tudja a helyét és a feladatát a rendszerben. Ehhez mély belső felelősségvállalás, a rendszerben betöltött helyünk tisztelete és a paradoxonok elfogadása kell. Ez az, ami a külső káoszban is rendet teremt, és a valódi, tartós siker alapja lehet.
A vállalatod tükörképe a te vezetői énednek
A Systemmindnál hiszünk abban, hogy a cégvezetésnek nem kell egyenlőnek lennie a nonstop stresszel és a kiégéssel.
Ha szeretnéd végre erőlködéstől mentesen vezetni a cégedet, akkor nézd meg díjmentesen a „6 órás cégvezető” előadásunkat, ahol konkrét, gyakorlati lépéseket kapsz ahhoz, hogy hogyan érheted el, hogy a céged vezetése ne eméssze fel az egész életedet.
Kattints ide, és tedd meg az első lépést a nyugodt, tudatos és profitábilis cégvezetés felé!