Gyomorgörcs, verejtékezés, fejfájás, utána néha sírógörcs, és a végén az ember fel is mond…
Ez nem egy új fertőző betegség tünetegyüttese, hanem egy rendszeresen félresikerült, munkahelyi teljesítmény értékelés (TÉR) eredménye.
Ismerős? Ha vezető vagy, akkor nem biztos, mert a munkatársak nem előtted számolnak be az élményről. Voltál valaha munkatárs stresszes értékelő beszélgetésen? Na akkor tudod, hogy miről írok.
Fejlesztőként nem tudom elégszer hangsúlyozni, hogy mérni kell a munkatársat. Na jó, de mit kezdjek az eredménnyel? Hiszen épp az imént ecseteltem, hogy milyen élmény is tud lenni egy félresikerült értékelés.
Lehet más a T.É.R.
Ha motiválni akarsz, visszajelzést kell adj. Nélküle a munkatárs nem látja a közös irányt. Olyan, mint egy hajó iránytű nélkül. Halad, halad, de gőzöd sincs, hogy merre. Ha nincs elvárás, nem tudhatom azt sem, hogy volt-e teljesítés.
A gond ott kezdődik, amikor az embereink érzékenyen reagálnak a hibára. És ma, hazánkban nagyon sokan érzékenyen reagálnak a hibákra.
Elég csak az iskolás éveinkre gondolni, amikor mindössze öt számmal A-Z-ig megmértek bennünket, és már láthatjuk is, hogy mi történik a hibákkal, vagy épp a fejlesztendő területekkel felnőtt életünkben.
Az eredmény lesújtó. Az ötöst ünnepelték. A négyes már-már a közepessel volt egyenértékű, a “tudsz te ennél jobbat is” választ kaptuk rá. A hármas a megtűrt, rossz tanuló szürke zónája volt, míg a kettes és az egyes az otthoni pofon melegágya. Jobb esetben csak nem mehettünk le bringázni a haverokkal.
Az elkerülő hadművelet
Mit tesz ilyenkor egy igazi vásott kölök, egy igazi rosszcsont? Mivel ő is, akárcsak az embereid, sikerre, és arra vágynak, hogy szeressék őket, mindent megtesz, hogy ne kapjon rossz jegyet. Azaz hármast, kettest és egyest. Komolyan mindent megtesz.
A stratégiák
- Betegséget színlel. Ősi trükk a lázmérő melegítés villanykörtével, vagy épp a hagyma szagolgatása, hogy folyjon az orr, amíg anya és apa el nem megy munkába.
- Lóg. Ha nem mész be, nem írod meg, nem lesz rossz jegyed. Csak meg ne tudják otthon, hogy hiányzol, de a tanár is ember, sokszor nem veszi észre, hogy nincs ott a diák, így néha még működhet is a stratégia.
- Kamuzik. Ha már kész a baj, az ellenőrző elvesztése jó trükk… volt. Mert ma már a krétában sajnos minden azonnal látszik.
- Világgá megy. Gyerekkoromban volt olyan kissrác is, aki amikor rossz jegyet kapott, egyszerűen elment “kirándulni”, azaz világgá ment, hogy ne kelljen otthon elmondania.
Aki nem az elkerülést választotta, az szorongott, stresszelt, puskát írt, magolt, és még számos más stratégiát alakított ki.
A vezető a felelős?
A jelenségért elsősorban a szülők voltak a felelősek, aztán a tanárok, az egész rendszerrel.
A gyerek egyáltalán nem!
Ha ezt lefordítom a munkahelyi jelenségekre, akkor az a rossz hírem, hogy a vezetők a felelősek a motiválatlan munkatársakért, akik úgy viselkednek, mint a gyerekek a suliban.
Az iskolarendszer a cégnél nem más, mint a vállalati kultúra, a maga értékeivel és szokásaival. Ha bántó kommunikációval, hibáztató játszmákkal operál, az emberek proaktivitása teljesen elvész. Lesz, aki elkerüli a munkát, lesz, aki ellógja, lesz, aki kamuzik, és lesz, aki stresszel, majd kiég, és kiéget magával másokat is. Az egyik cégnél, akikkel dolgoztam például volt egy mondás. “A számok pénteken mindig zöldek…”. Annyira szorongott a csapat, hogy mit szól majd a gyárigazgató, hogy inkább meghamisították a számokat, csak hogy a főnök nyugodtan mehessen el a hétvégére. Mondanom sem kell, hogy ez hosszú távon hova vezet cégkultúrában, és eredményességben.
A jó hírem az, hogy a vezető a felelős, és a felelősnek mindig van szabadsága is a döntéshez, így változtatási lehetősége is. Hogyan? Mutatom…
Meghívlak egy párhuzamos univerzum iskolájába, ahogy én képzelem fejlesztőként!
Képzeld el, hogy gyerek vagy, és bemész dolgozatot írni egy olyan tárgyból, amelyet a tanár úgy szerettet meg veled, hogy semmit nem tesz, csak csillogó szemmel úgy beszél a témáról, hogy téged teljesen magával ragad. Relevánsak a példák, színesek, érdekesek, és mindemellett a hangulat is nagyszerű. A tanár kedves, megbízható, és érzed, hogy a helyeden vagy. Az egész simán olyan érdekes, olyan izgalmas, hogy alig várod a sulit.
Szóval bemész dolgozatot írni. Aztán kijavítják. És kettes lesz. És te nem esel kétségbe. Mert nem a “soha vissza nem térő alkalom” lesz a témazáró, kitörölhetetlen bélyeget nyomva rád, a félévi jegyedet elrontva, hanem valami egészen más.
Amikor megkapod a dolgozatodat, a tanár odaül melléd. Figyel rád, és azt mondja: „Figyelj csak! Itt ez a dolgozat. Innen indultunk. Emlékszel? Itt még nem tudtál semmit. Most itt vagyunk, ez itt a 40%. Szuper! Képzeld, az anyagnak már több, mint a harmadát megtanultad!
Na most a mi célunk az, hogy 100%-ra tudjuk. Ez azt jelenti, hogy a másik kétharmadot is megtanuljuk. Nézzük csak meg, hogy hogyan… Jelöljünk ki kis mérföldköveket, hogy ma meddig jutunk el, és holnap hol leszünk már. Hajrá!!!”
És ezzel adtok egymásnak egy “ötöst” (pacsi) és indulhat a munka.
Veled semmi nem történik, mint az anyagban már megtett két-három lépés után szépen megteszed a másik két három lépést. Aztán együtt ünnepeltek.
Mit tanulsz meg? Azt, hogy a hiba, amit elkövetsz, az életed része, és elengedhetetlen a tanuláshoz. Mivel egyszer elegendő elkövetned, hiszen barátoddá válik, nyomában bepótolod a hiányzó tapasztalatot, többet nem követed el, és nem félsz tőle.
Akkor most képzelj el egy párhuzamos univerzumot, és benne egy munkahelyet, ahol az emberek havonta kapnak visszajelzést, és alig várják, hogy megtörténjen.
A vezető irodájából mosollyal az arcukon, és egy feladatlistával a kezükben távoznak. Hibáznak és tanulnak, de csak egyszer hibáznak, amit pedig tanultak, maguktól osztják meg társaikkal.
És tudod mit?
A vezető ebben a párhuzamos univerzumban pont te vagy. Te, aki tanulva korábbi hibáidból, elsajátítottad a visszajelzés hogyanját. És mielőtt a teljesítményt veszed górcső alá, azt is megnézed, hogy a munkatársadnak hogyan sikerült a céged értékeit üzemeltetni, és hogy milyen készségeket szeretne fejleszteni, hogy még jobbá váljon vele a csapat.
Na? Hogy tetszik?
Ha szeretnél még többet tudni a témáról és fontos számodra a céged fejlesztése, akkor válassz a tréningjeink közül: https://systemmind.hu/csoportos-treningek/