A delegálás nem logisztika kérdése és nem is az időhiányé. Valami más tart téged is vissza – érdemes megnézni, hogy valójában mi az.
Tegyük fel, van egy feladat a listádon. Ott van legalább 6 hónapja. Tudod, hogy valaki másnak kellene csinálnia, mégsem adtad még át. Talán többször is belekezdtél, de aztán visszavetted. Talán el sem kezdted, mert valahogy nem volt rá jó alkalom.
Ha ez ismerős, nem azért van így, mert rossz vezető vagy, hanem mert egy olyan korlátba ütközöl, amit alapvetően a cégvezetői minőséged határoz meg. Talán kevés vígasz, de ezzel a legtöbb cégvezető így van.
„Nincs rá időm, hogy betanítsam.”
Ez a legnépszerűbb magyarázat. Logikusan hangzik, valójában félrevezető.
Ha egy feladatot 6 hónapig csinálsz Te, miközben tudod, hogy valaki másnak kellene, akkor az a „nincs időm megtanítani” valójában egy döntés. Egy nem tudatosan hozott döntés.
Az igazi kérdés nem az, hogy mikor lesz időd, hanem az, hogy mi akadályozz meg abban, hogy egyáltalán el akard engedni azt a bizonyos feladatot.
Ami miatt valójában nem delegálsz
A delegálással szemben a cégvezetőknek jellemzően ugyanazok a félelmei:
😱 Hibázni fog.
😱 Nem lesz 100%-os.
😱 Ügyfélt veszítünk.
😱 Csalódni fogok benne.
Ezek valódi félelmek, de érdemes megnézni, hogy miből erednek. Az biztos, hogy nem a cégedből jönnek. Sokkal korábbról.
Mindannyian megtanultuk gyerekként, hogy a hiba büntetéssel jár. A piros tollal írt beírás azt jelenti: rossz vagyok. A hibamentesség azt jelenti: jó vagyok. Ez a logika mélyen belénk égett, és vezetőként ugyanazt a mércét alkalmazzuk másokra, amit egykor ránk alkalmaztak.
A probléma az, hogy ez a mérce a saját cégeden belül is megakadályoz abban, hogy mások fejlődhessenek.
Vezetőként már nem az a feladatod, hogy te ne hibázz, hanem az, hogy mások hibáin keresztül is tudjon fejlődni a szervezet. Ez nem elvárás, ez egy gondolati váltás, amit előbb-utóbb minden cégvezetőnek meg kell tennie.
A fejedben futó „katasztrófafilm”
A félelmen túl van még valami.
Ha tudattalanul figyeled a saját gondolataidat, miközben egy feladat átadásást fontolgatod valószínűleg valami ilyesmit találsz:
❓„Mi lesz, ha elvéti?”
❓”Mi lesz, ha az ügyfél szól?”
❓„Mi lesz, ha kiderül, hogy mégis én tudnám jobban?”
Ez az agyalás, a forgatókönyvek gyártása, a „mi lesz ha” tudatosság nélküli elemzés, ami nem azt mutatja, ami van, hanem ami szerinted történni fog. És ebből a nézőpontból szinte semmi sem fogsz kellően biztonságosnak találni ahhoz, hogy elengedhető és megynugtató legyen számodra.
A valódi akadály neve: biztonságérzet hiánya
A delegálást nem az időhiány, nem a „rossz csapat” és nem a „nehéz iparág” blokkolja igazán, hanem a biztonságérzet hiánya.
Sok cégvezető ezt azzal oldja meg, hogy mindent kontroll alatt tart.
„Ha én csinálom, biztos vagyok benne.”
Ez rövid távon valóban megadja a biztonságérzetet, de hosszú távon egy csapdává válik, amiből egyre nehezebb kijönni.
A biztonságérzet valódi képlete nem ez: Biztonság = Kontroll.
A fenntartható változat így néz ki: Biztonságérzet = Bizalom + Kompetencia + Átláthatóság + Korrigálhatóság.
Vagyis nem az kell, hogy te mindent a kezedben tarts. Az kell, hogy legyen egy rendszer, amiben látod, mi történik és tudod, mikor kell közbelépni.
Nem mindegy, mit adsz át
Ha már eljutsz odáig, hogy valamit tényleg delegálni szeretnél, érdemes tudni: a delegálásnak három szintje van, és ezek nem egyformák.
1. szint a feladat-delegálás – „csináld meg ezt”.
Ez a legegyszerűbb, és a legtöbb cégvezető itt ragad le, mert úgy érzi, ezt mindenki tudja, de senki sem csinálja jól.
2. szint a felelősség-delegálás – „te felelsz érte”.
Ez már más önbizalmat igényel a másik féltől, és más bizalmat a Te részedről.
3. szint a döntési jog delegálása – „te döntesz benne”.
Ez az, ahol a legtöbb cégvezető megáll, és ahol a legnagyobb felszabadulás is van, ha mégis megtörténik.
A kérdés, amit érdemes feltenned magadnak: Te melyik szinten ragadtál el?
Egy kérdés, mielőtt továbbolvasol
Mi az a feladat, amit már legalább 6 hónapja át kellett volna adnod, de még mindig Te csinálod?
.
.
Most, hogy megvan a válasz, válaszolj a következőt kérdésre is: mi a legrosszabb, ami történhet, ha átadod? És akkor mi történik? És akkor? ….
Ha végigjárod ezt a gondolatsort tényleg az elejétől a végéig, akkor a legtöbb esetben kiderül: a tényleges kockázat töredéke annak, amit a fejben legyártasz. A többi félelem. Kezelhető esemény, de semmi képpen sem katasztrófa.
Ezzel nem vagy egyedül
A delegálás nehézségei szinte minden cégvezetőnél megjelennek, akivel dolgozunk. Nem azért, mert rosszak a csapataik, hanem azért, mert senki sem tanította meg őket arra, hogyan engedjék el a kontrollt anélkül, hogy elveszítenék a biztonságérzetet.
Ilyen és ehhez hasonló cégvezetői kérdésekkel – az operatív munkából való kiszállástól, a csapatépítésen át a rendszerek kialakításáig – foglalkozunk a „6 órás Cégvezető” Mentorprogramban.
Ha úgy érzed, hogy régóta csinálsz valamit, ami már nem a Te feladatod kellene, hogy legyen, de nem tudod, hogyan és kinek lehetne a leghatékonyabban átadni, akkor az első lépésként gyere el egy 30 perces konzultációra. Ez nem értékesítési, nem meggyőzési beszélgetés. Ez egy lehetőség arra, hogy megnézzük, hol tartasz most, és mi tart vissza a változástól.