És mi történik, ha a bizonytalanság nem kivételes eset, hanem a cégvezetői élet állandó része?
A legtöbb vezető úgy kezdi a pályáját, hogy van egy alapvető elképzelése arról, mit jelent jól vezetni: látni az irányt, meghozni a döntéseket, és egyértelmű válaszokat adni a csapatának. Ez sokáig működik is, különösen stabilabb környezetben, kiszámíthatóbb növekedési fázisokban.
Aztán eljön az a pont, amikor ez a kép elkezd elhomályosodni.
A piac változik, a környezet bizonytalanabbá válik, a döntések kockázatosabbak lesznek, és egyre több olyan helyzet adódik, ahol egyszerűen nincs egyértelmű válasz. Nincs „jó” döntés, csak különböző kimenetek, különböző kockázatokkal.
És ilyenkor a vezető egy nagyon kellemetlen helyzetben találja magát: miközben tőle várják az irányt, ő maga sem látja teljesen tisztán a következő lépést.
Ekkor kezd el sok vezető kételkedni a saját működésében. Vajon jó vezető-e, ha nem tud biztos válaszokat adni? Vajon nem veszti-e el a hitelességét, ha kimondja a bizonytalanságot?
A valóság azonban az, hogy a cégvezetői bizonytalanság ma már alapállapot.
A vezetés nem a biztos válaszokról szól
Az egyik legnagyobb szemléletváltás, amin egy vezetőnek át kell mennie, az az, hogy a vezetés nem attól lesz erős, hogy minden kérdésre van kész válasza.
A mai környezetben sokkal inkább arról szól, hogy hogyan tudsz működni akkor is, amikor nincs teljes képed.
Amikor nem az információ mennyisége adja a biztonságot, hanem az, hogy képes vagy dönteni hiányos információ mellett is, és képes vagy ezt a bizonytalanságot a csapatod felé is kezelhetővé tenni.
Ez nem ösztönös működés, különösen azoknak, akik kontrollhoz, strukturáltsághoz és kiszámíthatósághoz szoktak.
Mégis ez válik az egyik legfontosabb vezetői képességgé.
Mi történik, ha nem kezeled jól a bizonytalanságot?
Amikor egy vezető nem tud mit kezdeni a bizonytalansággal, az általában két irányba viszi el a működését.
Az egyik véglet a túlzott kontroll. Ilyenkor még több adatot kér, még több egyeztetést szervez, még több visszacsatolást vár, mert abban bízik, hogy ha elég információ áll rendelkezésre, akkor majd „összeáll a kép”. Ez azonban a gyakorlatban lelassítja a működést, és a csapat számára egyre bizonytalanabbá teszi a döntéshozatalt.
A másik véglet a döntések halogatása. Amikor nincs elég információ, inkább nem születik döntés, vagy folyamatosan tolódik a következő lépés. Ez rövid távon biztonságosnak tűnhet, hosszú távon azonban megbénítja a szervezetet.
Mindkét esetben ugyanaz történik: a bizonytalanság nem csökken, hanem szétterjed a szervezetben.
A csapat nem a válaszaidat, hanem a működésedet figyeli
Sok vezető attól fél, hogy ha kimondja a bizonytalanságot, elveszíti a hitelességét. A gyakorlat azonban pont az ellenkezőjét mutatja.
A csapat nem azt várja, hogy minden kérdésre kész válaszod legyen, hanem azt figyeli, hogyan viselkedsz ebben a helyzetben. Azt érzékeli, hogy pánikba esel-e, kapkodsz-e, vagy éppen elbizonytalanodsz, vagy képes vagy megtartani egy stabil működést akkor is, amikor a környezet nem stabil.
A vezetői jelenlét ilyenkor nem a „mindent tudásról” szól, hanem arról, hogy képes vagy irányt adni anélkül, hogy minden részlet tiszta lenne.
Hogyan lehet jól vezetni bizonytalanságban?
A jól működő vezetők nem próbálják megszüntetni a bizonytalanságot, mert tudják, hogy ez sokszor nem lehetséges. Inkább keretek közé helyezik.
Világossá teszik, hogy mi az, amit tudunk, és mi az, amit nem. Kijelölnek egy irányt, még akkor is, ha az nem végleges. Rövidebb ciklusokban gondolkodnak, gyakrabban hoznak kisebb döntéseket, és folyamatosan visszacsatolnak.
Ezzel nem a bizonytalanságot tüntetik el, hanem kezelhetővé teszik.
És talán még fontosabb, hogy nem viszik le az egész terhet a csapatra. Nem várják el, hogy mindenki ugyanazzal a bizonytalansággal nézzen szembe, mint ők, hanem egy olyan működést alakítanak ki, ahol a csapat számára a napi munka továbbra is értelmezhető és követhető marad.
A belső stabilitás szerepe
A bizonytalanságban való vezetés egyik kulcsa az, hogy mi történik „belül”, a szervezeten belül. Ha a működésed tiszta, ha a felelősségi körök egyértelműek, ha a döntési szintek jól definiáltak, akkor a külső bizonytalanság sokkal kevésbé borítja meg a működést.
Ha viszont a belső struktúra is bizonytalan, akkor a külső változások ezt csak felerősítik.
Ezért van az, hogy ugyanabban a piaci környezetben egyes cégek stabilan működnek, míg mások teljesen szétesnek.
A különbség ritkán az információ mennyiségében van, sokkal inkább a működés minőségében.
A kérdés, amit érdemes feltenned
Amikor bizonytalanságban kell vezetned, nem az a legfontosabb kérdés, hogy mindent látsz-e.
Hanem az, hogy a működésed képes-e megtartani a céget akkor is, amikor nem látsz mindent.Van-e olyan struktúrád, ami leveszi rólad a teljes döntési terhet?
Van-e olyan csapatod, amelyik képes működni akkor is, ha nincs minden részlet előre megmondva?
És van-e olyan vezetői működésed, ami nem a bizonyosságból, hanem az irányból ad stabilitást?
Ha magadra ismertél
Ha azt érzed, hogy a bizonytalanság egyre inkább része a mindennapi működésednek, hogy sok döntést kell meghoznod hiányos információ mellett, és hogy közben a csapatodnak is szüksége van egy stabil irányra, akkor ez nem egy átmeneti állapot.
Ez a vezetés új valósága.
A „6 órás cégvezető” mentorprogramban pontosan ezen dolgozunk: hogyan lehet olyan működést kialakítani, amely nem a teljes kontrollra épül, hanem képes stabil maradni akkor is, amikor a környezet nem az.
A Mentorprogram első lépéseként válassz egy konzultációs időpontot és beszéljük át 30 percben, hogyan tudod legkönnyebben leküzdeni a vezetői bizonytalnságodat.